1 x 9 Hybrid

Megvártuk még teljesen felkel a nap majd Kol felállt elővette a telefonját majd azt mondta.
- Maradj így.
- Mit csinálsz? kérdeztem.
- Csak maradj úgy ahogy az előbb voltál. mondta Kol mosolyogva. Majd egy pittyegést hallottam.
- Te mit csináltál? kérdeztem majd felálltam a földről.
- Csak egy képet, olyan gyönyörű voltál a naplementébe. mondta Kol majd oda jött megfogta a derekam majd magához húzott.
- Tudod mit? Nincs is közös képünk, szeretném ha most csinálnánk. mondta mosolyogva majd elvettem Kol kezéből a telefont. Magunk felé fordítottam, a kamerát és lefényképeztem magunkat, de Kol nem bírta kivárni ezért olyan kép sikeredett ahol Kol éppen megcsókol.
- Hé, ez nem ér. mondtam neki nevetve. Kol megnézte a képet majd azt mondta.
- Szerintem aranyosak vagyunk.
- Szerintem meg nagy az arcod. mondtam neki komolysággal.
- Hát, sajnos a jóképűségem ellen nem tehetek semmit. mondta Kol.
- De kis egoista vagy. mondtam neki majd elindultam le a hegyről. De Kol telefonja megcsörrent. Megnéztem majd megkérdeztem Koltól.
- Ki a franc ez a Monika?
- Klaus egyik hybridje. mondta Kol majd kivette a telefont a kezéből majd felvette.
- Szia Monika. Miért hívsz? kérdezte Kol.
- Kol, drágám. Hiányzol. Nem lehetne,hogy összefutunk valahol? Vagy zavarok? kérdezte Monika a telefonból.
- Drágám, te sosem zavarsz. Délután, valamikor jó neked? kérdezte Kol.
- Bármikor jöhetsz te éhes vámpír. mondta Monika a telefonba.
- Rendben Monika. Hol találkozunk? kérdezte Kol.
- Tudod,hogy bárhol megejthetjük a dolgokat. De nálad vagy nálam szeretnéd? kérdezte Monika. De én már nem bírtam tovább ott maradni ezért össze szedtem minden erőmet majd elsuhantam. Mikor haza értem a többiek bent voltak a házba.
- Gyorsan haza értetek. mondta Damon.
- Majd a drága Kol, eljátszadozik a kis Monikával. mondtam dühösen majd oda mentem,hogy kivegyek egy whiskeyes üveget a szekrényből.
- Hűha, valaki nagyon féltékeny. mondta Damon.
- Pofa be, Damon! mondtam neki hangosan majd leültem a kanapéra.
- Oké kislány. Én befogtam. mondta majd feltette a kezeit mintha megadná magát.
- Mi történt? kérdezte Stefan miközben megfogta a kezem.
- Engedj már el. mondtam neki bunkón majd lelöktem a kezemről a kezét. Majd felmentem,hogy levegyem a ruhám majd felvegyek egy másikat. Mert éreztem Kol illatát a ruhámon.

* Damon szemszöge... *

- Hát ezt meg mi lelte? kérdezte Damon.
- Miért lett hirtelen ilyen szívtelen? kérdezte Cleo.
- Stefan! Válaszolj már, miért lett ilyen? kérdezte Samanta.
- Azt hiszem, egy borzalmas dolog. mondta Stefan.
- Stefan! Mond már el... mondta Cleo hangosabban.
- Stefan, arra gondolsz,hogy...? kérdezte Damon.
- Azt hiszem igen... mondta Stefan.
- Valaki mondja már el mi a fene van itt. mondta egyszerre Cleo és Samanta.
- Annyira rosszul esett neki,hogy Kol más nővel beszélget. És azt hiszi,hogy Kol megcsalja. Ezért kikapcsolta az érzelmeit. mondta Stefan majd ránézett Damonre.
- Mi? Ez mit jelent? kérdezte Cleo.
- Azt,hogy nem érez semmit. Kikapcsolta az érzéseit. mondta Damon, majd belekortyolt a whiskeybe és Stefanra nézett.
- És ez ennyire rossz? kérdezte Samanta.
- Ez több mint rossz Samanta. Ez borzalmas dolgokkal fog járni. mondta Stefan.
- Mégis milyen borzalmas dolgokkal? kérdezte Cleo.
- Tudod, amikor valaki kikapcsolja az érzelmeit. Akkor a legfontosabb számára,hogy öljön. Ha valaki vámpír lesz az érzései felerősödnek, de ha kikapcsolják az érzéseiket akkor... mondta Stefan. De Cleo közbe vágott.
- Biztosan lehet rajta segíteni, biztosan vissza tudja valahogyan kapcsolni az érzéseit. mondta Cleo majd egy kicsit könnyes lett a szeme.
- Mindenképpen segítek neki. mondta Stefan majd elindult az emeletre.

* Saját szemszög...*

Egy kis idő után Stefan lépett be a szobába.
- Mit akarsz? kérdeztem.
- Segíteni neked. mondta Stefan majd leült mellém.
- Kösz, nem kell se neked. Se senki másnak a segítsége. mondtam.
- Ezt most csak azért mondod mert megbántva érzed magad, mert azt hiszed Kol megcsalt, és ezért kikapcsoltad az érzéseid. Nem tudom,hogy ilyen korai vámpír mint te,hogy tudta kikapcsolni az érzéseit. De akkor biztosan nagyon fáj most. mondta Stefan majd megfogta a kezem. Stefan látta,hogy kicsit meglágyul a szívem de utána azt mondtam.
- Jobb lenne ha most békén hagynátok, sőt jobb lenne ha örökre békén hagynátok. mondtam majd kiviharzottam a szobából, majd elindultam vadászni.

* Stefan szemszöge...*

- Na mi van tesó, nem jött be neki a nyálas Stefan duma? kérdezte Damon.
- Damon, jobb lenne ha te is. Sőt ti is segítenétek megkeresni. Azt hiszem tudom hova indult. mondta Stefan majd elindult utánam.

*Saját szemszög...*

Úgy éreztem,hogy most egyedül kell lennem ezért elindultam az erdőbe, utána pedig az iskola felé vettem az irányt. Majd megpillantottam egy srácot. Oda jött hozzám majd bemutatkozott.
- Szia, Matt Donovan. Téged,hogy hívnak? kérdezte Matt.
- Hello Matt, viszlát Matt. mondtam majd beleharaptam a nyakába. Matt először felkiáltott majd hagyta,hogy szívjam a vérét. Mikor már majdnem össze esett Stefan ott termett majd elhúzott Matt nyakától. Újra meg akartam harapni, de Stefan azt kiáltotta nekem.
- Ella! Elég! majd magához fordított és megfogta az arcom.
- Eressz el! kiáltottam neki.
- Nem lehet, ne haragudj azért amit most csinálok veled. De muszáj megtennem az érdekedben. mondta Stefan majd kitörte a nyakam. Úgy ébredtem,hogy ki voltam kötözve egy székhez.
- Szép délutánt álom szuszék. mondta Damon gúnyos mosollyal.
- Hol vagyok? Engedjetek el! mondtam.
- Azt sajnos nem tehetjük. mondta majd kisétált majd bejött Elena is.
- Szia Ella, hogy vagy? kérdezte majd oda jött és megfogta a kezem.
- Vagy leveszed a kezemről a kezed. Vagy megöllek. mondtam neki.
- Ella, kapcsold vissza az érzéseid! Hidd el Kol szeret téged, félre értés volt az egész amit beszélt azzal a nővel. Kol téged szeret és senki mást nem! mondta Elena.
- Fogd be! Nem érdekel az a seggfej. Azt csinál amit akar. mondtam majd amennyire tudtam elhúztam a kezem. Bejött Damon.
- Hoztam neked ajándékot. mondta majd bejött Kol.
- Szia Ella. mondta majd oda jött és letérdelt elém.
- Azt hiszem én akkor kint leszek. Bár nem hiszem,hogy tudnál rajta segíteni. Ott van még az emberi énje is. De elfedi a rossz oldala. mondta Elena majd kiment.
- Mit akarsz itt? kérdeztem Koltól.
- Megbeszélni veled amit félreértettél. mondta Kol majd megfogta a kezem.
- Ereszd el a kezem! mondtam majd próbáltam elhúzni, de nem tudtam.
- Monika nem a barátnőm! Az volt, ő még mindig szeretne velem lenni. De én téged szeretlek, és ezt megmondtam neki is. mondta Kol majd adott egy csókot.
- Menj a pokolba! mondtam neki.
- Elena megkért,hogy próbáljam meg,hogy vissza kapcsold az érzéseid. Tudom,hogy rosszul esett ahogy beszéltem Monikával. Megkért,hogy segítsek neki mert a nővére megőrült, vagyis szerelmi bánat. mondta Kol mosolyogva.
- Ez vicces. Majdnem nevettem. mondtam neki gúnyosan.
- A neve sokkal viccesebb. mondta Kol majd elkezdett nevetni.
- Biztosan...Csak nekem nincs kedvem rajta nevetni. mondtam neki majd próbáltam mozogni de nem ment.
- Szabadíts ki innen, Kol. Kérlek. mondtam majd Kol szemébe néztem. Kol éppen le akarta rólam tépni a láncokat de belépett Damon.
- Még csak meg se próbáld. mondta Damon.
- Ugyan miért ne? Szerintem vissza tért. mondta Kol.
- Szerintem meg csak manipulál,hogy szabadítsuk ki. Tudod most nagy "vér" rajongó lett, és majdnem megölte Mattet szóval. mondta Damon majd bejött és oda állt elém és megfogta az arcom.
- Ne érj hozzám te seggfej. mondtam.
- Én megmondtam, valahol ott van a régi Ella. De az új Ella elfedi a jó Ellát. mondta Damon majd kiment.
- Kol, kérlek. Szabadíts ki innen. mondtam majd megfogtam a kezét amennyire csak tudtam.
- Most már tudom,hogy csak azért csinálod, mert "vér" mániás lettél. De megteszek bármit,hogy vissza hozzam a régi éned. mondta majd megpuszilta a homlokom.
- Utállak, Kol! Mindig is utáltalak! mondtam neki kiabálva. Hátra nézett majd elment. Utána pedig Damon jött be.
- Látom nem tért vissza a régi, kifinomult, cuki Ella, igaz? kérdezte Damon.
- Soha többet nem leszek olyan mint régen. mondtam Damonnek.
- Ha nem leszel olyan mint régen kénytelenek leszünk megölni téged. mondta Damon majd oda sétált.
- Kol, nem hagyná. mondtam neki.
- Akkor sem ha Kol már halott? kérdezte Damon.
- Mi? Mit mondtál? Mit tettetek vele? kérdeztem.
- Lám,lám. Talán még is vissza tér a régi Ella? kérdezte az ajtóban álló Klaus.
- Soha! mondtam neki.
- Még akkor sem, ha Kol halott? kérdezte Klaus.
- Nem tudjátok megölni. mondtam.
- Ó nem?! kérdezte Klaus majd odahúzta Kol testét, amiből egy tőr állt ki.
- Nem tehettétek ezt vele. De miért? kérdeztem majd könnyes lett a szemem. Klaus rám nézett majd azt mondta gúnyos mosollyal.
- Ella. Próbálj meg kiszabadulni onnan. mondta Klaus majd rámutatott a székre. De akkor én elkezdtem kiszabadulni.
- Állítsd le! Állítsd le kérlek! mondtam. Klaus nagyobb mosolyra húzta a száját.
- Mit csinálsz? kérdezte Damon kíváncsian.
- Azt hiszem, kötődik hozzám. majd Klaus még nagyobb mosolyra húzta a száját.
- Ez nevetséges. Ő nem hybrid,hogy kötődjön hozzád. mondta Damon.
- Nem, igazad van. De az én vérem által halt meg.mondta Klaus.
- Engedd el, nem fog gyilkolni. mondta Klaus majd felsétált. Damon elengedett majd felsuhantam és beleharaptam Elena nyakába. Klaus oda jött elhúzott onnan.
- Elég, kedvesem. mondta Klaus majd belenézett a szemembe és úgy állt ott perceket. Majd térdre estem és eltört egy csontom.
- Mi a fene történik? kérdeztem.
- A tested átalakul. mondta Klaus gúnyos mosollyal.
- Mégis mivé? kérdezte majd még egy csontom eltört.
- Hybriddé. mondta Klaus hatalmas mosollyal. Majd még egy csontom eltört. De utána felálltam és Klaus elé álltam.
- Mégis,hogy a francba? kérdeztem Klaustól.
- A családtagod egyike farkas. mondta Klaus.
- Az lehetetlen. mondtam.
- Mi édesanyád neve? kérdezte kíváncsian.
- Cassy Morgan. mondtam.
- Szóval, akkor anyukád nevét használod. mondta Klaus.
- Mint hallottad. mondtam neki majd leültem a kanapéra.
- Mi édesapád neve? kérdezte Klaus.
- Mason, de miért érdekel? kérdeztem.
- Akkor apád volt farkas. mondta Klaus.
- Ezt,hogy érted,hogy volt? kérdeztem.
- Apukád volt, Mason Lockwood?! kérdezte Damon felhúzott szemekkel.
- Nem. Az én apámnak nem az volt a neve. Bár nem sokszor láttam. mondtam nekik lehajtott fejjel.
- Hogy érted,hogy nem sokat láttad? kérdezte Klaus.
- Mindig dolgozott, aztán amióta ideutaztam nem hallottam felőle, ahogy anyám felől sem. mondtam.
- Azt hiszem, anyukád egész végig hazudott neked. mondta Klaus majd elsétált az ajtó felé.
- Ezt meg,hogy érted? kérdeztem de Klaus elment, de vissza kiabálta.
- Ja, és újra a régi Ella. Szívesen... mondta majd elment.