Nagyon várom,hogy oda érjek az új városba. De mégis hiányozni fog Franciaország. De mivel már 17 éves vagyok, nem akartam a szüleim nyakán lógni ezért úgy döntöttem,hogy a 18. születésnapomra egy lakást kérek. Mivel egy hét múlva már 18 éves leszek. Ebbe a szüleim nagy nehezen de beleegyeztek. Apukám kutató, nagyon keveset van itthon. Anyukám pedig divattervező. Van egy ruházati üzlete is. Nagyon híres a cégünk. De viszont ő is nagyon keveset van itthon. Ezért legtöbbször a kutyámmal vagyok itthon, Hercegnő a neve. Magán tanuló vagyok, mivel sokan rám szállnak mert "gazdag" vagyok. Valójában nem szeretek gazdag lenni. De azt szeretem,hogy bármit megvehetek amit csak szeretnék. Holnap indulok, korán kell kelnem mivel korán indul a repülőgép. Szerettem volna olyan helyre költözni ami különleges, és ezért is választottam Mystic Fallst. Remélem szép hely. A szüleim nem engedték kiválasztani a házat. Azt mondták,hogy meglepetés legyen. Új iskolába fogok járni. Végre nem leszek magán tanuló. Ennek kicsit örülök, de félek is,hogy lesznek barátaim vagy nem. Azért írtam ebbe a naplóba mert egyedül érzem magam. Így gondoltam az utolsó éjszakámról miért is ne írhatnák. De most már nem lesz rád szükségem remélhetőleg. Ezért is teszlek el a táskám leges legaljára,hogy többet ne írjak ebbe a naplóba. De mégis emlékezzek. Most viszont megyek lefekszem, holnap nagy nap lesz. Jó éjszakát napló. Eltettem a táskám legmélyére a naplót.
- Tudod hercegnő. Kicsit félek,hogy milyen lesz az új hely. mondtam a kutyámnak miközben simogattam a fejét, és elaludtam. Reggel anyukám keltett.
- Jó reggelt, hercegnő. mondta az anyukám. Anyukámat Cassynek hívták. Apukámat pedig Masonnek.
- Jaj, anya. Ne hívj már így. mondtam álmosan.
- Kelj fel kicsim, mert nemsokára indul a géped. mondta az anyukám.
- De hiszen magán géppel megyek. Az viszont tud várni. mondtam.
- Ne várasd meg a pilótát drágám. mondta miközben megsimogatta az arcom.
- Anya, nem vagyok már kislány ne simogasd az arcom kérlek. mondtam miközben a párnát a fejembe nyomtam,hogy had aludjak tovább.
- Rendben kicsim. Akkor nem utazhatsz el. mondta az anyukám. De amikor ezt mondta kipattantam az ágyból és berohantam a fürdőbe.
- Anya, eltennéd hercegnő ruháit? Kérlek. mondtam miközben kötöttem össze a hajam.
- Persze drágám. Melyik táskádba tegyem? kérdezte.
- A rózsaszínbe kérlek. mondtam majd elmentem felöltözni. Kivettem egy szép ruhát a szekrényemből. De már nem sok ruha volt benne. Anya szinte eltette az összeset. Amikor elkészültem szóltam az inasnak,hogy vigye le a bőröndjeimet. Én felkaptam a kezembe a kutyám meg egy kisebb táskát és beültem a kocsiba. Apu már bent volt. Hátra fordult és azt mondta.
- Kicsim, mivel már elég nagy vagy édesanyáddal csináltattunk neked egy hitelkártyát. Ha lefogyna róla a pénz csak telefonálj és feltöltetem neked. mondta majd adott egy puszit a homlokomra. Amikor minden csomag be volt téve, anya még nyomott egy puszit az arcomra és elindultunk. Engem már várt a magángép. Bepakoltattuk a bőröndöket és felszálltam. Apa még adott egy utolsó puszit átkarolt és indult is utána a repülőgép. Legalább már 1 órája utaztunk, elővettem a laptopom és írtam egy emailt anyáéknak,hogy nemsokára megérkezem. Jött is a válasz,hogy hívjam fel őket ha földet értem. A kapitány szólt,hogy nemsokára ott vagyunk. Mikor elkezdett leszállni a gép, felvettem a kutyusom az ülésről és mikor már földet értünk elindultam a kijárathoz. Leszálltam, pár bőröndöt vittem magam a többit elküldettem a házamhoz. Felhívtam anyuékat,hogy megérkeztem és,hogy minden rendben van. Amikor letettem a telefont belebotlottam valakibe és elestem. A kutyámat pedig eldobtam. De egy fiú megfogta és oda hozta nekem.
- Szia, ne haragudj,hogy ellöktelek. Majd nyújtotta a kezét. De én felálltam magamtól és elvettem a kezéből a kutyám.
- Kössz. mondtam. De ő folyamatosan nézett.
- Mit bámulsz? Ne bámulj már. mondtam neki, majd össze szedtem a bőröndöket.
- Segíthetek haza vinni a dolgaidat? kérdezte.
- Kössz, de nem kell. mondtam neki, de ő nyúlt a bőröndjeimért és össze ért a kezünk és én gyorsan elhúztam onnan és elindultam a taxi felé.
- Olyan furán beszélsz. Megkérdezhetem honnan jöttél? kérdezte.
- Nem. mondtam majd elkezdtem a kocsiba pakolni a táskát.
- Nagyon viccesen beszélsz. mondta és elkezdett kuncogni.
- Oké, figyelj békén hagyhatnál. Van jobb dolgom is, mint ilyen seggfejjel beszélni. mondtam majd beszálltam a taxiba. Oda ment a taxishoz belenézett a szemébe és azt mondta neki majd ő haza visz. A taxis kiszállt én pedig utána kiabáltam.
- Hé, vigyen már haza.
- Majd én hazaviszlek. mondta a srác.
- Kösz, inkább megvárok egy másik taxist. mondtam majd ki akartam szállni amikor hátrafordult és bezárta a kocsit.
- Te most szórakozol velem? Mi vagy te valami gyilkos? kérdeztem.
- Nem éppen. mondta majd elindult.
- Hova is megyünk pontosan? kérdezte. Oda nyomtam a kezébe a papírt amin a cím volt. Amikor elakartam húzni a kezem. Akkor hirtelen hátrafordult és megfogta.
- Milyen puha a kezed. mondta és elmosolyodott.
De én gyorsan kirántottam onnan, és azt mondtam neki.
- Indulj már. Amikor oda értünk kinyitotta nekem a kocsit és megálltam a ház előtt.
- Komolyan? Már megint egy ilyen ház? mondtam.
- Ezt,hogy érted,hogy ilyen ház? kérdezte.
- Mindegy, hagyjuk. mondtam majd elvettem a bőröndjeimet és elindultam a ház felé. De ő jött utánam.
- Nem kopnál már le? kérdeztem.
- Te nem vagy ilyen igaz? kérdezte.
- Mármint milyen? kérdeztem.
- Hát te nem szoktál így beszélni, valójában te kedves vagy. mondta.
- Ezt honnan veszed? kérdeztem.
- Egyszerűen tudom. mondta majd megfordult és elindult a taxi felé. De én utána kiabáltam. De nem tudom miért.
- Tudod, én tényleg nem vagyok ilyen. Vissza fordult és oda jött hozzám. Már csak pár centi választotta el az ajkainkat amikor megcsörrent a telefonom. Gyorsan elfordultam és megnéztem ki hív. Anyukám volt. Felvettem.
- Szia anyu.
- Szia drágám. Na milyen a ház? kérdezte.
- Miért vettetek ilyen nagy házat? Egyedül vagyok a házban, meg hercegnő. Ekkora nem kell. mondtam.
- Gondoltam, majd ha lesznek barátaid szeretnél bulit tartani. mondta anyukám.
- Valójában, nem volt a terveim között. mondtam.
- Még nem kicsim. Még nincs a terveid között. De most mennem kell, kezdődik a divatbemutató. Szia kicsim. mondta majd letette a telefont.
- Szia anyu. mondtam majd letettem a telefont.
- Szóval francia vagy. mondta a srác.
- Szóval rájöttél. mondtam neki és lehajtottam a fejem. Oda jött megfogta az állam és felemelte. A szemünk és a szánk egy síkban volt. Megfogta az arcom és közeledett a szám felé. Megfogtam a kezét és azt mondtam neki.
- Figyelj ezt nem lehet. Nem is ismerlek, valójában nem is tudom miért fogtam most meg a kezed. Fogalmam nincs,hogy mi történik velem. mondtam neki majd elfordultam és elindultam a ház elé.
- Tudtam,hogy valójában nem is vagy olyan amilyennek először hallottalak. kiabálta utánam.
- Sajnálom, amiért úgy viselkedtem. mondtam neki.
- Kiengesztelnél annyival,hogy megmondod a neved. mondta nekem.
- Ella. mondtam neki.
- Az enyém Kol. mondta.
- Örültem Kol. mondtam neki, majd becsuktam az ajtót. Eltettem a ruháimat a szekrénybe majd leültem az ágyra. Elő vettem a laptopomat és felhívtam anyut kamerán.
- Szia kicsim. Hogy vagy? Milyen volt az első napod? kérdezte.
- Hát elég jó. Csak nagyon hiányoztok. mondtam.
- Történt valami drágám? kérdezte.
- Nem, semmi anya. mondtam.
- Akkor jó kicsim. Megismerkedtél már valakivel? kérdezte.
- Nem, úgy gondoltam holnap elmegyek és beiratkozok az iskolába. mondtam.
- Jól van kicsim. Most mennem kell, sok puszi. Apu is puszil. mondta.
- Rendben, én is puszillak titeket. mondtam majd lecsuktam a laptopom. Elmentem fürdeni. Mikor végeztem felkaptam a pizsim és lementem csinálni magamnak valami vacsorát. Mivel üres volt a hűtő. Kinyitottam a szekrényt és találtam egy kis kekszet és gondoltam egy kis teát is csinálok mellé. Amikor feltettem a vizet forrni, valaki éppen csöngetett. Nem egyből mentem ki ezért megnyomta még egyszer. Ezért oda kiáltottam.
- Megyek már. Kinyitottam az ajtót és megpillantottam Kolt.
- Jó estét. mondta.
- Szia, mi járatban? kérdeztem.
- Csak jöttem megnézni,hogy jól vagy-e. mondta.
- Miért ne lennék jól? kérdeztem.
- Szeretnék tőled kérni valamit. mondta.
- És mi lenne az? kérdeztem.
- Nem jönnél ki egy pillanatra? kérdezte.
- Hát tudod, pizsibe vagyok mint látod, és kint meg hideg van, és kicsit fázós vagyok. mondtam neki egy félmosollyal az arcomon. Láttam,hogy nagyon szeretné,hogy kimenjek ezért kiléptem az ajtón.
- De kérlek gyorsan mond, mert komolyan megfagyok. mondtam neki. De ekkor levette a kabátját és rám terítette. Ránéztem és azt mondtam neki.
- Köszönöm. De ő csak mosolygott.
- Mit szerettél volna mondani? kérdeztem.
- Még nem kicsim. Még nincs a terveid között. De most mennem kell, kezdődik a divatbemutató. Szia kicsim. mondta majd letette a telefont.
- Szia anyu. mondtam majd letettem a telefont.
- Szóval francia vagy. mondta a srác.
- Szóval rájöttél. mondtam neki és lehajtottam a fejem. Oda jött megfogta az állam és felemelte. A szemünk és a szánk egy síkban volt. Megfogta az arcom és közeledett a szám felé. Megfogtam a kezét és azt mondtam neki.
- Figyelj ezt nem lehet. Nem is ismerlek, valójában nem is tudom miért fogtam most meg a kezed. Fogalmam nincs,hogy mi történik velem. mondtam neki majd elfordultam és elindultam a ház elé.
- Tudtam,hogy valójában nem is vagy olyan amilyennek először hallottalak. kiabálta utánam.
- Sajnálom, amiért úgy viselkedtem. mondtam neki.
- Kiengesztelnél annyival,hogy megmondod a neved. mondta nekem.
- Ella. mondtam neki.
- Az enyém Kol. mondta.
- Örültem Kol. mondtam neki, majd becsuktam az ajtót. Eltettem a ruháimat a szekrénybe majd leültem az ágyra. Elő vettem a laptopomat és felhívtam anyut kamerán.
- Szia kicsim. Hogy vagy? Milyen volt az első napod? kérdezte.
- Hát elég jó. Csak nagyon hiányoztok. mondtam.
- Történt valami drágám? kérdezte.
- Nem, semmi anya. mondtam.
- Akkor jó kicsim. Megismerkedtél már valakivel? kérdezte.
- Nem, úgy gondoltam holnap elmegyek és beiratkozok az iskolába. mondtam.
- Jól van kicsim. Most mennem kell, sok puszi. Apu is puszil. mondta.
- Rendben, én is puszillak titeket. mondtam majd lecsuktam a laptopom. Elmentem fürdeni. Mikor végeztem felkaptam a pizsim és lementem csinálni magamnak valami vacsorát. Mivel üres volt a hűtő. Kinyitottam a szekrényt és találtam egy kis kekszet és gondoltam egy kis teát is csinálok mellé. Amikor feltettem a vizet forrni, valaki éppen csöngetett. Nem egyből mentem ki ezért megnyomta még egyszer. Ezért oda kiáltottam.
- Megyek már. Kinyitottam az ajtót és megpillantottam Kolt.
- Jó estét. mondta.
- Szia, mi járatban? kérdeztem.
- Csak jöttem megnézni,hogy jól vagy-e. mondta.
- Miért ne lennék jól? kérdeztem.
- Szeretnék tőled kérni valamit. mondta.
- És mi lenne az? kérdeztem.
- Nem jönnél ki egy pillanatra? kérdezte.
- Hát tudod, pizsibe vagyok mint látod, és kint meg hideg van, és kicsit fázós vagyok. mondtam neki egy félmosollyal az arcomon. Láttam,hogy nagyon szeretné,hogy kimenjek ezért kiléptem az ajtón.
- De kérlek gyorsan mond, mert komolyan megfagyok. mondtam neki. De ekkor levette a kabátját és rám terítette. Ránéztem és azt mondtam neki.
- Köszönöm. De ő csak mosolygott.
- Mit szerettél volna mondani? kérdeztem.
- Tudod mit, máskor elmondom rendben? kérdezte.
- Hideg van igaz? kérdeztem mosolyogva.
- Hát egy kicsit igen. mondta.
- Nem szeretnél bejönni? kérdeztem tőle.
- Ha nincs ellenedre. mondta mosolyogva.
- Nincs persze. Gyere. mondtam neki majd elindultam az ajtó felé ő pedig jött utánam.
- Tudod nincs itthon semmi kaja de kekszel és teával megtudlak kínálni. mondtam neki.
- Teát elfogadom. mondta mosolyogva. Elmentem a teáért és kivittem neki.
- Vigyázz mert..... mondtam neki de hirtelen vette el a poharat ezért leöntötte magát.
- Forró... mondtam neki mosolyogva. De akkor elkezdett mérges szemekkel nézni rám, de utána ő is elkezdett nevetni. Elmentem a konyhába és hoztam egy rongyot. Amivel elkezdtem törölgetni a pólóját.
- Hát szerintem így csak rosszabb lesz. mondtam neki nevetve.
- Én élvezem. mondta felhúzott szemöldökkel majd a szemembe nézett. De én gyorsan elfordítottam a fejem.
- Lehet van fent egy neked való póló. Mindjárt megnézem.mondtam majd elindultam felfelé. Fent találtam neki egy pólót, ami mondjuk lehet jó rá. Lementem.
- Ez lehet jó lesz. mondtam neki majd oda nyújtottam a pólót.
- Szerintem ez kicsi lesz. Na sebaj, otthon van pólóm. mondta majd felállt és elindult a kabátja felé.
- Így nem mehetsz haza. Megfázol. mondtam neki.
- Azt szeretnéd,hogy maradjak? kérdezte.
- Nem... vagyis. Engem nem zavarsz. mondtam neki kicsit elpirulva.
- Rendben, akkor mit szeretnél csinálni? kérdezte.
- Őszintén. Egy nagyot aludni. mondtam neki kicsit álmosan.
- Akkor gyere. mondta majd megfogta a kezem és a kanapéhoz hozott ott leültünk és azt mondta.
- Dőlj ide. mondta és közbe a mellkasára mutatott.
- Nem hiszem,hogy ez jó ötlet. mondtam.
- Ugyan már. Semmi rosszat nem csinálsz. Csak alszunk. mondta. Oda dőltem a mellkasára, ő pedig betakart egy pokróccal ami ott volt a kanapén.
- Jó éjszakát. súgta a fülembe.
- Jó éjt Kol. mondtam neki majd álomba is merültem.
- Hideg van igaz? kérdeztem mosolyogva.
- Hát egy kicsit igen. mondta.
- Nem szeretnél bejönni? kérdeztem tőle.
- Ha nincs ellenedre. mondta mosolyogva.
- Nincs persze. Gyere. mondtam neki majd elindultam az ajtó felé ő pedig jött utánam.
- Tudod nincs itthon semmi kaja de kekszel és teával megtudlak kínálni. mondtam neki.
- Teát elfogadom. mondta mosolyogva. Elmentem a teáért és kivittem neki.
- Vigyázz mert..... mondtam neki de hirtelen vette el a poharat ezért leöntötte magát.
- Forró... mondtam neki mosolyogva. De akkor elkezdett mérges szemekkel nézni rám, de utána ő is elkezdett nevetni. Elmentem a konyhába és hoztam egy rongyot. Amivel elkezdtem törölgetni a pólóját.
- Hát szerintem így csak rosszabb lesz. mondtam neki nevetve.
- Én élvezem. mondta felhúzott szemöldökkel majd a szemembe nézett. De én gyorsan elfordítottam a fejem.
- Lehet van fent egy neked való póló. Mindjárt megnézem.mondtam majd elindultam felfelé. Fent találtam neki egy pólót, ami mondjuk lehet jó rá. Lementem.
- Ez lehet jó lesz. mondtam neki majd oda nyújtottam a pólót.
- Szerintem ez kicsi lesz. Na sebaj, otthon van pólóm. mondta majd felállt és elindult a kabátja felé.
- Így nem mehetsz haza. Megfázol. mondtam neki.
- Azt szeretnéd,hogy maradjak? kérdezte.
- Nem... vagyis. Engem nem zavarsz. mondtam neki kicsit elpirulva.
- Rendben, akkor mit szeretnél csinálni? kérdezte.
- Őszintén. Egy nagyot aludni. mondtam neki kicsit álmosan.
- Akkor gyere. mondta majd megfogta a kezem és a kanapéhoz hozott ott leültünk és azt mondta.
- Dőlj ide. mondta és közbe a mellkasára mutatott.
- Nem hiszem,hogy ez jó ötlet. mondtam.
- Ugyan már. Semmi rosszat nem csinálsz. Csak alszunk. mondta. Oda dőltem a mellkasára, ő pedig betakart egy pokróccal ami ott volt a kanapén.
- Jó éjszakát. súgta a fülembe.
- Jó éjt Kol. mondtam neki majd álomba is merültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése