1 x 6 Mikaelson bál

Mikor leértem láttam,hogy Cleo ott ül az ágyon a lábait pedig felhúzta a kanapéra. Oda mentem leültem mellé, megfogtam a kezét. Majd azt mondtam neki.
- Minden rendben lesz. Vigyázunk rád.
- Köszönöm Ella. mondta majd ő is megfogta a kezem.
- Damon most mit fogunk tenni? kérdeztem.
- Először vért kell innia. De nem hajlandó. mondta Damon.
- Mi? néztem kérdően Cleora.
- Nem akarok vámpír lenni, Ella. mondta majd egy könnycsepp csordult ki a szeméből.
- Nem hagyhatsz itt minket. mondtam miközben átkaroltam.
- El kell döntened Cleo,hogy mit akarsz. De azt vésd a fejedbe,hogy én mindig vigyázni fogok rád. mondta Damon miközben megfogta Cleo kezét.
- Köszönöm Damon. mondta majd rámosolyogott. De láttam Damonön,hogy nem bírja tovább abban a tudatban,hogy elveszítheti azt a lányt akit szeret. Ezért kiment a ház elé.
- Kérlek Cleo. Damon szeret téged, ahogy mi is. Tudom,hogy ezt nehéz. Nem is tudom,hogy miért mondom ezt. De szeretnénk,hogy átváltozz. Kérlek nagyon gondold meg. mondtam majd Damon után mentem.  Oda léptem Damon mellé majd azt mondtam neki.
- Jól fog dönteni. majd rámosolyogtam.
- Tudom, csak nem akarom elveszíteni. Még szinte meg sem ismertem. De egyszerűen... Sosem mondtam még ilyet amióta vámpír vagyok de... szeretem őt. mondta majd rám nézett.
- Én is szeretlek téged Damon. mondta Cleo az ajtóból majd oda futott Damonhöz és megcsókolta.
- Akkor ez azt jelenti,hogy...? kérdezte Damon.
- Igen átváltozom. mondta Cleo majd újra megcsókolták egymást. Damon felkapta a karjaiba és megpörgette a levegőbe.
- Szerintem én ide már nem is kellek. mondtam majd bementem a házba mosolyogva.
- Örülök,hogy kicsit jobban vagy. mondta Stefan.
- Én is örülnék ha igazi lenne a boldogság. mondtam majd felmentem a szobába.
- Minden rendbe jön. Te nem ezt érdemled. Kedves vagy, és egyszerűen rád nem lehet haragudni. mondta Stefan.
- Örülök,hogy ezt gondolod. mondtam majd felmentem befeküdtem az ágyba és elaludtam. Reggel felkeltem majd lementem a nappaliba. Ott volt Damon és Cleo.
- Jó reggelt álomszuszék. mondta Cleo mosolyogva.
- Jó reggelt. Mennyi az idő? kérdeztem.
- Dél körül jár. mondta Damon.
- Úristen. Nekem most mennem kell. mondtam majd felvettem a kabátom.
- Hova sietsz? kérdezte Stefan.
- A kutyám és a macskám. Biztosan már nagyon éhesek. mondtam mosolyogva majd elindultam az ajtó felé.
- Elvihetlek? kérdezte Stefan.
- Szerintem van jobb dolgod mint engem hazavinni. mondtam.
- Őszintén...nincs. Úgyis el kell mennem Elenához. Útközbe kiteszlek a házadnál. mondta mosolyogva.
- Akkor köszönöm. mondtam majd elindultunk a kocsihoz. Beültünk és elindultunk. Mikor oda értünk Stefan megfogta a kezem majd azt mondta.
- Minden rendben lesz.
- Örülök,hogy ezt gondolod. mondtam majd rámosolyogtam és kiszálltam az autóból. Elindultam a házba majd visszanéztem és integettem Stefannak. Ő vissza intett majd elindult. Mikor kinyitottam az ajtót a cica kifutott a házból.
- Koel! kiabáltam utána. Utána akartam menni mikor Kol elém suhant a cicával.
- Meglep,hogy még mindig ez a cica neve.  mondta Kol. De én nem is válaszoltam neki kivettem a cicát a kezéből majd elindultam a házba de ő elém suhant.
- Ne csináld már ezt, Ella. mondta Kol majd megfogta a kezem. Vettem egy mély levegőt,hogy vissza tudjam tartani a könnyeim és azt mondtam neki.
- Kol! Menj el!
- Rendben. Elmegyek, ha eljössz a bálba amit anyánk rendez. mondta Kol.
- Veled? kérdeztem.
- Szeretném ha velem jönnél. mondta majd megfogta az egyik kezem mivel a másikban a cica volt. Kirántottam a kezem a kezéből.
- Azt el is felejtheted. mondtam, majd elindultam a házba, mikor már az ajtónál voltam elém suhant és megcsókolt. De én ellöktem magamtól.
- Megörültél? Nem érted,hogy hagyj békén? Köztünk vége mindennek. Ezt olyan nehéz megérteni? Menj el és hagyj békén. Soha többet nem akarlak látni. mondtam majd rácsaptam az ajtót. Megetettem a kutyát és a macskát leültem a kanapéra és felhívtam anyukámat kamerán.
- Szia kicsim. Miért nem hívtál eddig? Aggódtunk. mondta az anyám.
- Ne haragudj anya, barátnőmnél aludtam, és ezért nem hívtalak. mondtam.
- Máskor szólj előtte kicsim. És hogy vagy? Milyen Mystic Falls? kérdezte az anyám.
- Eddig elég jó. mondtam.
- Ennek örülök kicsim. mondta.
- Anya, most mennem kell. Sok puszit küldök. mondtam majd lecsuktam a laptopot. Nem bírtam tovább mert ha Mystic Fallsról beszéltem csak Kol jutott eszembe, ezért el kezdtem sírni. Egy kis idő után megszólalt a csengő. Megtöröltem a szemem majd kinyitottam.
- Szia Elijah, hogy vagy? kérdeztem.
- Szia Ella, mi történt? Miért vagy így letörve? kérdezte Elijah.
- Nincs semmi gond. mondtam majd belenéztem a szemébe.
- Nézd Ella, a testvérem néha nem tud gondolkodni. De tudom,hogy szeret téged. mondta Elijah.
- Elijah, nem ez itt a probléma. Hanem az,hogy a barátnőmet bántotta. mondtam.
- Tudom,hogy mi történt. De ő szeret téged Ella, és most összetört a szíve. Kol sosem szeretett még így senkit mint téged. mondta Elijah.
- Elijah! Vámpírrá kellett válnia a barátnőmnek. Tudod mit jelent ez? De persze ezt téged nem érdekel, hiszen te már az vagy 1000 éve. mondtam.
- Nem szeretek vámpír lenni. mondta Elijah.
- Én ezt elhiszem. mondtam.
- Kérdezhetek valamit, őszintén. Ella? kérdezte Elijah.
- Mi lenne az? kérdeztem.
- Szereted még a testvéremet? kérdezte.
- Erre nem tudok válaszolni. Ne haragudj, Elijah.
mondtam.
- Miért nem tudsz? kérdezte.
- Mert egyszerűen, nem tudok. mondtam majd oda futott a cica a lábamhoz.
- Tudod mit jelent a mi családunkban a macska? kérdezte Elijah.
- Nem tudom. De nem hiszem,hogy érdekel. mondtam majd felvettem a kezembe a cicát.
- Ez egy különleges macska. mondta Elijah.
- Ugyan miért lenne az? kérdeztem.
- Egy szív van a bundáján. mondta Elijah.
- Biztosan csak belehempergett a sárba. mondtam.
- Nem. A mi családunkban, ha ilyet ad az ember a másiknak akkor az azt jelenti,hogy nagyon szereti a másikat, és sosem akar elszakadni tőle. mondta Elijah. Majd elvette a cicát és megmutatta a szív foltot.
- Ez nevetséges Elijah. mondtam majd vissza vettem a cicát a kezéből.
- Nem, ez nem az. Ella, szeretném ha eljönnél a ma esti bálra. mondta Elijah.
- Nem, az nem lehet. mondtam.
- Miért nem? kérdezte.
- Mert nem szeretnék. Meg nincs semmi báli ruhám. mondtam.
- Ezért hoztam ezt neked. mondta majd oda nyújtott egy dobozt.
- Ez meg mi? kérdeztem.
- Nyisd ki, és nézd meg. mondta Elijah mosolyogva.  Kinyitottam a dobozt és egy gyönyörű ruha volt benne.
- Nálatok ez szokás a családba,hogy a lányoknak gyönyörű ruhákat ajándékozunk? kérdeztem.
- Szóval tetszik? kérdezte Elijah.
- Ez egyszerűen...gyönyörű. mondtam mosolyogva.
- Akkor jót választott Kol. mondta mosolyogva felhúzott szemöldökkel.
- Elijah... miért nem mondtad meg,hogy ő küldte? kérdeztem.
- Mert akkor nem fogadtad volna el. mondta Elijah.
- Akkor... ezt szeretném vissza adni.  mondtam majd oda nyújtottam a ruhát.
- Szeretném ha eljönnél ma este. mondta majd elsuhant. Bementem a házba ledobtam a kanapéra a ruhát majd felmentem a szobámba. Leültem az ágyra és próbáltam elaludni de nem ment. Mikor már legalább 8 óra volt megcsörrent a telefonom. Felvettem.
- Mond,hogy te is jössz a bálba. Kérlek mond. mondta Cleo.
- Nem hiszem. mondtam.
- Ó ne már, gyere Ella. Várj beveszem a beszélgetésbe Samantát. mondta Cleo.
- Rendben. mondtam.
- Sziasztok. mondta Samanta.
- Szia Samanta. mondtam.
- Samanta rá kell vennünk,hogy jöjjön el a bálba. mondta Cleo.
- Ella ha nem jössz el nem tudom mit csinálunk veled. mondta Samanta.
- Valamit le fogok tépni a hűtődről! mondta Cleo.
- Lányok, de tudjátok,hogy miért nem megyek el. mondtam.

- Ugyan már. Szard le Kolt. Egy seggfej. Velünk leszel. Majd kerítünk neked egy jó pasit. mondta Samanta,
- Cleo te is ezt gondolod? kérdeztem.
- Persze. Gyere Ella. Kérlek. mondta Cleo.
- Rendben. Rávettetek. De tényleg nincs kivel mennem. Meg nincs is mibe mennem. mondtam.

- Biztosan találsz a szekrényedbe egy ruhát. mondta Samanta.
- Könnyű azt mondani Sam. Neked mindegy mit veszel fel. De nekem nem. mondtam.
- Most biztosan kicsípi magát. Hiszen a Jeremyvel jön. mondta nevetve Cleo.
- Lányok! Mindenki jön és kész. Legalább bemutatkozik a mi jó kis Klánunk. mondta Damon a telefonba kiabálva.
- Damon, szóval már Klán vagyunk? kérdeztem nevetve.
- Miért mit gondoltál pöttöm? Egy csapat vagyunk, és azok is maradunk! mondta Damon.
- Oké Damon. Ezért még kapni fogsz. mondtam.
- Hú, most félek. mondta Damon nevetve. 

- Oké, Damon. Sietek és akkor meglátod,hogy milyen erős vagyok. mondtam nevetve.
- Hogyha most te állsz az ajtóba megőrülök. mondta Damon.
- Nem én állok az ajtódba nyugi. mondtam.
- Akkor már nem is félek. mondta nevetve.
- Na akkor lányok, ott találkozunk. Sziasztok. mondta Samanta.
- Sziasztok. mondtam majd letettem. Felálltam és oda mentem a szekrényhez. Mindent kipakoltam de nem találtam normális bálba illő ruhát. Ezért eszembe jutott amit Elijah adott. Sóhajtottam egyet majd lementem a ruháért felvittem a szobába és felvettem. A ruha gyönyörű volt. Felvettem még pár kiegészítőt és lementem a kocsimhoz. Beültem és elindultam a bálba. Mikor oda értem vettem egy mély levegőt majd kinyitották nekem az ajtót és pár férfi szem rám szegeződött. Na jó nem is egy. Odamentem a többiekhez.
- Sziasztok. mondtam.
- Szia, mázlid hogy eljöttél. mondta Cleo.
- Majdnem vicces volt. mondtam.
- Mi a baj Ella? kérdezte Samanta.
- Nincs semmi, ne haragudj Cleo,hogy így beszéltem de kicsit ideges vagyok. mondtam.
- Semmi gond. Megértem. mondta Cleo. Meglátott Elijah, majd oda jött hozzánk.
- Jó estét. Ella beszélhetnénk? kérdezte Elijah.
- Persze, menjünk félre. mondtam.
- Gyönyörű vagy ebben a ruhában. mondta Elijah.
- Köszönöm Elijah. mondtam neki.
- Feszültnek látszol. mondta Elijah.
- Ó, hát ezen nem csodálkoznék. mondtam.
- Ne legyél ideges. Nincs semmi gond. mondta Elijah.
- Nagy ívbe szeretném Kolt kerülni, és örülnék ha segítenél ebben. mondtam.
- Természetesen, ha ezt szeretnéd. mondta Elijah.
- Köszönöm. Megtudnád mondani merre van a mosdó? kérdeztem.
- Persze. Fent az emeleten egyenesen majd balra. mondta Elijah.
- Köszönöm. mondtam majd elmentem. Bementem a mosdóba majd megigazítottam a hajam, megcsináltam a sminkem és kimentem. Elindultam a lépcső felé, de valaki a falhoz szorított.
- Kol... mondtam miközben csak pár centi választotta el a szánkat.
- Miért kerülsz? kérdezte miközben még közelebb hajolt.
- Kol! Megmondtam,hogy hagyj békén! mondtam majd ellöktem. De ő elkapta a kezem majd megcsókolt. Ellöktem magamtól de ő újra magához rántott és újra megcsókolt. Ellöktem magamtól majd pofon vágtam.
- Szállj már le rólam Kol Mikaelson! kiabáltam rá.
- Miért nem tudsz megbocsájtani? kérdezte.
- Megölted a barátnőmet, majd ha úgy nézzük egy "szajhának" neveztél. mondtam neki.
- Megbántam mindent, hülye voltam bevallom. mondta Kol majd közelebb jött.
- Távolodj el tőlem oké?! mondtam.
- Tudom,hogy szeretsz még. mondta Kol.
- Kol! Nem szeretlek! Értsd meg! Sőt gyűlöllek! Érted? mondtam majd elindultam a lépcsőn. Oda mentem beszélgetni Elenához. Majd egy kis idő után az ősök össze gyűltek a lépcsőn és Elijah elkezdett beszélni a végén azt mondta,hogy menjünk a bál terembe táncolni. Mindenki elment de én ott álltam a terem előtt. Oda jött Elijah majd nyújtotta a kezét.
- Szabad? kérdezte.
- Hogyha ez a szokás nálatok. mondtam neki majd oda nyújtottam a kezem. Elkezdtünk táncolni majd amikor mindenki párt váltott én Kolnak ütköztem.
- Sosem adod fel? kérdeztem.
- Akkor fogom feladni ha megbocsájtasz. mondta Kol felhúzott szemöldökkel.
- Azt várhatod. mondtam majd fordultam egyet.
- Fantasztikusan táncolsz. mondta Kol. De én csak megforgattam a szemem.
- Elijah beszélt a macskáról amit adtál nekem,hogy miért olyan különleges. mondtam.
- Úgy gondoltam,hogy ha egy ilyen különleges,csodálatos barátnőm lehet. Nem hagyom ki az alkalmat,hogy adjak neki egy ilyen különleges kiscicát. mondta Kol.
- Ne fáraszd le magad. Megmondtam,hogy sosem bocsájtok meg. mondtam.
- Életem során sosem mondtam ilyet senkinek de én téged... tiszta szívből szeretlek. mondta Kol. Belenéztem a szemébe majd könnyek gyűltek a szemembe.
- Neked olyanod nincs. mondtam majd kirohantam a teremből. Éppen be akartam ülni az autóba amikor oda suhant Kol és megfogta a kezem.
- Kérlek. Csak próbálj megbocsájtani. mondta Kol.
- Nem..Nem tudok ne haragudj. mondtam.
- Nézz rá Cleora. Élvezi a vámpírlétet. Így legalább örökre Damonnel lehet. Tudom elrontottam mindent. Nagyon sajnálom. De nem tudlak elfelejteni. Az ölelésed, a csókod. Hiányzik, ahogy te is. Ha komolyan nem szeretsz többet csak mond meg kérlek. mondta Kol. De én csak lehajtottam a fejem majd elkezdtem sírni.
- Ne haragudj... mondtam majd elfordultam.
- Rendben. Köszönöm,hogy őszinte vagy velem. mondta Kol majd megfordult és elindult a ház felé. De én megfogtam a kezét és vissza rántottam majd hosszan megcsókoltam.
- Szeretlek... súgtam a fülébe.
- Én is téged, Ella. mondta majd belenézett a szemembe megfogta az arcom, és hosszan megcsókolt.