2013. február 11., hétfő

1 x 5 Nem akarlak látni többet

Reggel arra ébredtem,hogy kicsit fáj a lábam. Kinyitottam a szemem majd ránéztem a lábamra. Kicsit felnevettem, mert a cica mászkált a lábamon. Megfogtam a cicát, felültem és beletettem az ölembe,hogy simogatni tudjam. Rám nézett nagy szemekkel de onnan már tudtam,hogy éhes. Felkeltem elsétáltam a konyháig majd kinyitottam a szekrényt,hogy felnyúljak a cica kajáért, de nem értem el.
- Hogy a franc egyen meg! kiáltottam mint egy bolond aki a cica kajának beszél. Oda húztam egy széket a szekrény elé majd felálltam rá. De amikor pont vettem volna ki megcsúszott a lábam és elborultam a székkel, de én csak egy nagyot sikítottam. De akkor valaki elkapott.
- Elijah... fordultam felé.
- Máskor bébicsőszködöm. mondta mosolyogva.
- Köszönöm! Mostanában kicsit béna vagyok. mondtam mosolyogva.
- Hogy tudtál bejönni? kérdeztem.
- Fogalmam sincs, csak meg akartalak menteni és sikerült. mondta majd újra rám mosolygott. Belenéztem a szemébe majd úgy álltunk ott egymás szemébe nézve legalább öt percig.
- Nem szeretnél letenni? kérdeztem mosolyogva.
- Nem... vagyis de persze. mondta majd letett. Kérdően rá néztem,hogy miért mondta azt,hogy nem.
- Mit mondtál az előbb? kérdeztem.
- Ne haragudj, de most mennem kell. Kolnak ne mond meg,hogy itt jártam. mondta Elijah.
- Nem fogom. mondtam neki.
- Köszönöm. mondta majd elment. Becsuktam az ajtót Elijah mögött majd elindultam megetetni a cicát. De mikor elindultam a konyha felé, csöngettek.
- Komolyan? mondtam majd kinyitottam az ajtót.
- Mit akarsz? kérdeztem.
- Ugyan már pöttöm, be sem hívsz? kérdezte.
- Damon, nem... Menj el. mondtam majd beakartam csukni az ajtót de nem engedte.
- Ugyan már, beszélgessünk. mondta majd kutyaszemekkel nézett rám. Sóhajtottam egyet majd azt mondtam.
- Gyere be...
- Köszönöm. mondta majd lehuppant a kanapéra.
- Azért ne nyomd össze a cicát. Kösz. mondtam majd elvettem a kanapéról a cicát.
- Ne mond már,hogy van még egy dögöd. mondta Damon majd ránézett a macskára.
- Komolyan, te nem szereted az állatokat? kérdeztem.
- Ami azt illeti...nem. mondta majd feltette a lábait az asztalra. Oda mentem letettem a lábait a földre leültem mellé majd rátettem a hasára a cicát.
- Vidd innen ezt a dögöt. mondta majd elhessegette a cicát.
- Ne mond már,hogy félsz tőle. mondtam neki nevetve.
- Haha, nagyon vicces. mondta majd átlökte nekem a cicát. De én újra rátettem a cicát a hasára, majd megfogtam Damon kezét és rátettem a cica fejére,hogy simogassa meg.
- Undorítóak. mondta.
- Ne már, Damon. Csak próbáld meg kérlek. mondtam majd ránéztem kutyaszemekkel.
- Rendben. Add ide. mondta majd kivette a kezemből és elkezdte simogatni. Kicsit távolság tartó volt még de utána elkezdett mosolyogni.
- Mondtam,hogy menni fog. mondtam majd mosolyogtam.
- Tényleg aranyos. mondta majd elkezdte kényeztetni a cicát.
- Mi a neve? kérdezte.
- Koel. mondtam majd elkezdtem nevetni.
- Mi a fene? kérdezte.
- Szerintem jól hallottad. mondtam neki.
- Komolyan a nyomoronc nevének a kezdőbetűit meg a tiedet adtad neki? kérdezte.
- Legalább te rájöttél. Ő nem jött rá. mondtam neki mosolyogva.
- Borzalmas. mondta majd oda adta nekem a cicát.
- Lenne egy kérdésem. mondta Damon.
- És, mi lenne az? kérdeztem.
- Ha tetszik egy lány,hogyan közeledjek felé? kérdezte.
- Ezt komolyan tőlem kérdezed? kérdeztem nevetve.
- Teljesen komolyan. mondta.
- Ki a szerencsés lány? kérdeztem.
- Cleo. mondta felhúzott szemöldökökkel.
- Te most csak viccelsz. Szerintem nem is tetszik csak azért kell,hogy... érted. mondtam neki.
- Nem én ezt most halál komolyan mondom. mondta.
- Ha tényleg komolyan gondolod. Akkor hívd el randira vagy nem tudom. mondtam neki.
- Rendben, akkor még ma elhívom. mondta majd felállt.
- Ha szeretnéd, maradhattok az én házamban én pedig addig elmegyek hozzátok. mondtam.
- Komolyan? kérdezte.
- Persze. Itt a lakás kulcs. A macskát és a kutyát etesd meg. Kösz. mondtam majd felmentem átöltözni és elmentem otthonról. Beültem a kocsiba, és elindultam a Salvatore házba. Amikor oda értem Stefan bent ült és itta a napi vér adagját.
- Ezt Elena tudja? kérdeztem.
- Te meg mit keresel itt? kérdezte.
- Damonnek adtam ma a házamat, ő pedig felajánlotta,hogy jöjjek át ide. mondtam majd leültem Stefan mellé.
- Szeretném ha ezt nem mondanád el senkinek. mondta Stefan.
- Köztünk marad. mondtam neki mosolyogva.
- Köszönöm. mondta majd öntött nekem egy pohár wiskeyt és oda nyújtotta.
- Látom,hogy valami idegesít. Ez majd segít. mondta.
- Én nem iszok. mondtam.
- Fogadd csak el. Amúgy miért vagy kiakadva? kérdezte. Elvettem a poharat majd beleittam.
- Kol miatt. Reggelente mindig eltűnik, és tudod ez nekem kicsit fura. Fogalmam nincs,hogy hova megy. Talán egy másik lányhoz vagy fogalmam nincs. mondtam majd lehajtottam a fejem. Stefan oda jött megfogta a kezem és azt mondta.
- Ne törődj vele. Ha úgy érzed megcsal akkor vess véget az egésznek ami köztetek van és kész.
- Ahhoz túlságosan szeretem. mondtam neki.
- Tudod mit? Itt búslakodunk mind a ketten. Menjünk és bulizzunk. mondta Stefan.
- Nem szoktam bulizni járni. mondtam neki mosolyogva.
- Akkor először itthon bulizunk aztán elviszlek valahová. Rendben? kérdezte. Miközben töltött még egy pohár wiskeyt.
- Rendben. mondtam majd elvettem a poharat és megittam a tartalmát. Újra és újra töltöttem. Stefan felnyomta a zenét hangosra. Majd elkezdtünk táncolni. Megfogtam a wiskey üveget majd beleittam és már nem is öntöttem pohárba csak ittam az üvegből.
- Menjünk és alakítsuk át kicsit az iskolát. mondta Stefan majd felhúzott a kanapéról.
- Azt hiszem az nekem nem fog menni. Sőt azt hiszem nem érzem a lábam. mondtam neki majd elkezdtem hangosan nevetni.
- Akkor majd segítek. mondta majd felkapott és kivitt a házból. De ott letett és megláttuk,hogy Rebekah ott fekszik a hátában egy tőrrel. Kol fogja Cleo nyakát és itatja a vérével.
- Tudod mit Damon? A szemed láttára fogom átváltoztatni a barátnődet. Akkor lehet többet ad neked. Mint ahogy most tette volna. mondta Kol majd kitörte Cleo nyakát. Oda futottam majd letérdeltem Cleo mellé sírva.
- Ella? kérdezte Kol.
- Tűnj el innen Kol. mondtam neki miközben megfogtam Cleo fejét, felhúztam magamhoz majd átkaroltam. Oda sietett Damon és azt mondta.
- Engedd el Ella. Kérlek. Beviszem a házba. Felálltam megfogtam Damon kezét és azt mondtam a szemébe nézve könnyes szemmel.
- Ígérd meg,hogy segítesz neki.
- Megígérem. mondta Damon majd felkapta a karjaiba és bevitte a házba. Oda fordultam Kolhoz és azt mondtam neki.
- Ez volt a megoldás, igaz Kol? Ezt kellett vele tenned. Megölni igaz?
- Leszúrták a húgomat. mondta majd közeledett felém.
- Te tudod mit beszélsz? Rebekáhból még ki tudod húzni a tőrt. De Cleon már nem lehet segíteni. mondtam miközben könnyes szemmel néztem Kolt.
- Bárcsak sosem ismertelek volna meg. mondtam majd elindultam a ház felé.
- Ne mond ezt. Tudod,hogy szeretlek. mondta miközben vissza húzott magához.
- Ezt sosem bocsájtom meg neked. Szerintem köztünk vége mindennek. Soha. De soha többet nem akarlak látni. mondtam majd sírva elindultam be a házba.
- Igazad van. Látom elvagy a Salvatore testvérekkel is. mondta Kol. Majd vissza fordultam és egy hatalmas pofont adtam le neki.
- Egyedül csak téged szerettelek. De megmutattad milyen is vagy valójában. mondtam majd újra elindultam a házba. De Kol vissza rántott és megszorította a kezem.
- Kol engedj el! Ez fáj! mondtam neki.
- Nem érdekel! mondta majd meg akart csókolni de Stefan ellökte onnan.
- A kicsi Salvatore keménykedni akar. mondta Kol.
- Sosem süllyedne le a te szintedre. mondtam majd megfogtam Stefan kezét és elkezdtem a ház felé húzni de Kol megragadta Stefant hátulról és elhajította.
- Kol! Fejezd be! kiáltottam rá.
- Nem! mondta majd oda ment egy tőrrel Stefanhoz és beleakarta döfni a szívébe amikor Elijah megragadta Kol kezét és elvette belőle a tőrt.
- Mi a fenét csinálsz Elijah? kérdezte Kol.
- Megvédelek a legrosszabb dologtól amit életbe csinálnál. mondta Elijah.
- Engedj el, vagy téged szúrlak le Elijah! mondta Kol.
- Kol, belőled csak a féltékenység sugárzik. mondta Elijah.
- Miért lennék féltékeny? kérdezte Kol.
- Mert szereted azt a lányt. De most elvesztetted az önfejűséged miatt. mondta Elijah. Kol hátranézett majd könnyes lett a szeme és azt mondta.
- Igazad van Elijah! Majd oda sétált hozzám megfogta a kezem és azt mondta.
- Nem akartam ezt csinálni. Tudom,hogy nem hozhatom helyre, csak egyet kérek. Ne taszíts el magadtól. mondta Kol.
- Ne haragudj,hogy ezt mondom. De megismertem a másik feled amit életemben nem is gondoltam volna,hogy te lehetsz ilyen. Igazuk volt a többiknek csak a megfelelő pillanatot várod ki,hogy megölj engem. Most megölted bennem azt aki szeretett téged. Nagyon sajnálom Kol. mondtam neki könnyes szemekkel majd bementem sírva a házba. Bent Damon ült a kanapén Cleo kezét fogva. Oda mentem Damonhöz. Megfogtam a kezét majd azt mondtam neki.
- Minden rendben lesz.
- Tudom. mondta mosolyogva.
- Most mennem kell. Hívj ha Cleo felébred. mondtam majd elindultam az ajtó felé.
- Itt maradhatsz. Van ágy bőven a házban. mondta Stefan.
- Nem szeretnék zavarni. mondtam.
- Ne mondj butaságot. Te sosem zavarsz. mondta Stefan mosolyogva.
- Köszönöm,hogy megvédtél ma. mondtam Stefannak.
- Ezt nem kell megköszönnöd. mondta Stefan.
- Tudod mit. Mégis maradnék ha nincs ellenetekre. mondtam neki mosolyogva.
- Nincs persze. Gyere megmutatom a szobát. mondta Stefan. Felmentünk Stefan mondta,hogy nyugodtan aludjak. Amikor Stefan kiment bebújtam az ágyba, majd elkezdtem sírni, mert Kolra gondoltam. Behunytam a szemem, és egyszer csak azt vettem észre,hogy valaki felsikít. Kiugrottam az ágyból majd gyorsan lerohantam. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése